35 ezer magyar család sorsa dől el a következő hetekben
november 18., 2023 – Szakma – Geri Ádám
Folyamatos egyeztetés zajlik a kormánnyal, mivel már középtávon súlyos következményei lehetnek, ha nem áll be változás.
Folyamatos egyeztetés zajlik a kormánnyal, mivel már középtávon súlyos következményei lehetnek, ha nem áll be változás.
Nélkülözhetetlen a borok átadási árainak emelése - olvasható a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) által a vince.hu oldalnak is eljuttatott, A jövő évi szüreti hangulat a következő hetekben dől el címet kapott közleményükben. Mint írják, ennek elmaradása nem csak a jelenleg működő borászatokat érinti. Azon keresztül a szőlőtermelők bevételeire is jelentős negatív hatást gyakorol. Az átadási árak növelésének kereskedelmi elismerése nélkül az ágazat a következő szüretben kritikus helyzetbe kerülhet.
A koronavírus járvány alapvetően írta át világszerte a bor kereskedelmi rendszerét. Az egészségügyi világjárvány utáni gyors visszapattanásnak a háborús inflációs környezet és a geopolitikai átrendeződés együttesen vetett véget. A polci árak növekedésére adott válaszra, a fogyasztók vásárlóerejének csökkenése miatti kereslet-visszaesésre a kereskedelmi láncok a beszállítói árak emelésének mérsékelt befogadásával reagáltak. Ugyanakkor a fogyasztói árak egyoldalú emelésére is volt részükről példa - folytatódik a HNT sajtóközleménye. Ennek következtében a borászat talán egyetlen mezőgazdasági ágazatként alig tudta érvényesíteni az elmúlt években átadási áraiban a háborús gazdasági környezet okozta termelési költségek növekedését. Ami egyébként éppúgy érintette a szőlőtermelőket, mind a borászokat.
Növekvő előállítási költségek, ráfizetés
Az elmúlt két évben kiemelkedően magas, az ágazat minden szereplőjét érintő infláció, illetve a szőlőtermelők esetén az idei szokatlanul csapadékos, meleg időjárás miatt megszaporodott növényvédelmi munkák jelentősen növelték a művelési és előállítási költségeket. Ezt a borszőlő felvásárlási árának emelkedése sem minden borvidéken tudta teljes mértékben kompenzálni. A termés mennyisége is a legtöbb borvidéken elmaradt az előző évek átlagától. A csökkenés helyenként akár a 30-35%-ot is eléri.
„A jelenlegi gazdasági körülmények között a szőlő- és bortermelés sok borvidéken nem gazdaságos. Ez már rövid- vagy középtávon a termeléssel való felhagyáshoz és a szőlőterületek kivágásához vezethet. Különösen az idős korú szőlőtermelő hegyközségi tagok kívánnak felhagyni a szőlőműveléssel” - idézi a sajtóközlemény Frittmann Jánost, a HNT elnökét.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa üdvözölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkárnak Soltvadkerten elhangzott bejelentését. E szerint az agrártárca 2025 után is meg kívánja hirdetni az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) programot. A szőlőtermelő hegyközségi tagok körében rendkívül népszerű ez a támogatási forma. Ennek egyik kiemelt területe a szőlő- és gyümölcs ültetvények környezetbarát termelési módszereinek előmozdítása.
A termelői költségek csökkentésére a jelenlegi helyzetben nincs lehetőség. Így egyértelműen szükséges valamennyi költségnövekedést érvényesíteni a kereskedelmi átadási árakban. Ez alól az új uniós hulladékgazdálkodási szabályokkal együtt járó költségek sem kivételek. Az EU körforgásos gazdaságra vonatkozó szigorú szabályrendszerének alkalmazása annak ellenére is a termelési költségek növekedését eredményezi, hogy Magyarország Kormánya a kiterjesztett gyártó felelősségi (EPR) rendszer bevezetése során általánydíjakon alapuló egyszerűsített bevallási rendszert vezetett be a korlátlanul újrahasznosítható üveg borospalackokra.
Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának Szőlő-, bor-, pálinka albizottsága 2023. november 13-i ülésén Dr. Nagy Márta körforgásos gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár a 2024-ben induló kötelező visszaváltási rendszer (DRS) borászatokat érintő szabályainak átfogó módosítási irányairól adott tájékoztatást. Az Energiaügyi Minisztériummal zajló szakmai egyeztetések mielőbbi folytatását, és a vonatkozó jogszabályok soron kívüli módosítását kéri a szőlész-borász szakmai önkormányzat. A szakmaközi szervezet kérését azzal indokolja, hogy a kereskedelmi láncokkal az ártárgyalások a hetekben megkezdődnek.
EPR, DRS és a borok ára
Az üveg borospalackokra vonatkozó DRS díjak mértékének és az újragondolt termékregisztrációs és bevallási folyamatoknak az ismeretében lesz majd lehetőségük a borászatoknak az új rendszer valós költségeinek meghatározására. A HNT bízik abban a korábbi ígéretben, miszerint az új hulladékgazdálkodási szabályok (EPR és DRS) nem eredményezhetnek a korábbi környezetvédelmi termékdíjnál nagyobb költségeket a borászatok számára.
„A szakmaközi szervezet a DRS szabályozást érintő merev szakmai álláspontját részletes modellszámításokra alapozta. A Kormánnyal zajló folyamatos tárgyalások eredményeire tekintettel a HNT bizakodik abban, hogy a borászatokat közvetlenül terhelő DRS kiépítési és üzemeltetési költségekre vonatkozóan az EPR-nél magasabb díjtétel nem kerül meghatározásra” - hangsúlyozta a HNT elnöke
A jogszabálymódosítás szükségességét tehát az Energiaügyi Minisztérium is megalapozottnak tartotta. A módosítások nélkül a DRS rendszer kiadásnövelő hatása az elmúlt években drasztikusan megemelkedett termelési költségeket tovább növelte volna.
A kereskedelmi ártárgyalások a hetekben megkezdődnek. Az ágazat jövedelmezőségi viszonyainak pontos felmérése érdekében mielőbb szükséges megismerni a hulladékgazdálkodási szabályok módosításának részletszabályait.
Elveszhet az egyediség
Ha a borászatok nem tudják a megnövekedett költségeiket az áraikba beépíteni és a beszállítói áremelési igényeiket érvényesíteni, akkor a következő szüretben várhatóan nem lesznek képesek emelni a felvásárlási áraikat. A termőalap jelentős csökkenése az ágazat létét veszélyezteti. A szőlőtermelés a borelőállításnál is alacsonyabb jövedelmezőséget mutat, elsősorban a nehezen művelhető területeken vagy a különleges termesztési igényű fajták esetén. Ezek eltűnése növelheti ugyan az ágazatban a gazdaságosságot, de valójában a magyar bortermelés sokszínűségének és egyediségének elvesztéséhez vezetne hosszabb távon. Jelentősen csökkentené a magyar vidék turisztikai értékét, hiszen a szőlő kultúrtáj alkotó növény.
A szőlő-bor ágazat közel 30-35 ezer magyar vidéki család megélhetését jelenti. Köztük szőlőtermelők, borászatok, családi birtokok tulajdonosainak és alkalmazottjainak családjáét. A borászatok fennmaradása, jövedelmezősége nemzetgazdasági érdek. Csak úgy biztosítható, ha a borok polci árának emelkedése a borászatok és rajtuk keresztül a szőlőtermelők jövedelmezőségének növelését szolgálja - zárul a HNT közleménye.
