200 éve halálos méregnek számított, ma 6,5 kilót esznek belőle a magyarok évente fejenként
július 14., 2025 – Falatok – Geri Ádám
Hosszú és kalandos utat járt be, mire Európa-szerte elfogadott és közkedvelt élelmiszerré vált.
Ma már szinte elképzelhetetlen egy átlagos magyar konyha paradicsom nélkül. Pedig volt idő, amikor a lédús gyümölcsöt – mert a paradicsom botanikailag bizony gyümölcs! – sokan mérgezőnek, sőt egyenesen halálosnak tartották. Kevesen tudják, hogy a paradicsom hosszú és kalandos utat járt be, mire Európa-szerte elfogadott és közkedvelt élelmiszerré vált.
A paradicsom a spanyol hódítók révén került Amerikából Európába. Az egyik legkorábbi európai említése Pietro Andrea Mattioli nevéhez fűződik. Az olasz gyógynövénykutató 1544-ben az árvácskák és a mandragórák közé sorolta a növényt. Elisabeth Whittle kerttörténész szerint egy későbbi, latin nyelvű kiadásban először „pomi d’oro”, vagyis „aranyalma” néven hivatkoztak rá – az elnevezés hamar széles körben elterjedt.
Érdekesség, hogy a paradicsomra sokáig nem élelmiszerként, hanem egzotikus dísznövényként tekintettek. A 16. században ugyanis úgy tartották, hogy bár látványra vonzó, íze és illata visszataszító – sőt, a közvélekedés szerint fogyasztása hányingert, hányást, vagy akár halált is okozhat. Ennek hátterében az állt, hogy a paradicsomfogyasztást követően több arisztokrata is megbetegedett, néhányan pedig életüket vesztették. A furcsa tünetekre utólag jött a magyarázat: magas savtartalma miatt a paradicsom kioldotta az ólmot a gazdagok által használt óntányérokból. Akkoriban viszont ezt még nem ismerték fel, így a gyanú a paradicsomra terelődött. Megszületett a „mérgezett alma” mítosza – írja a Smithsonian portál.
Fontos azonban megjegyezni, hogy 2023-ban Joe Schwarcz, a montreali McGill Egyetem oktatója megcáfolta ezt az elméletet. Szerinte a paradicsom olyan kis mennyiségű ólmot oldhatott volna ki, ami nem okozott volna tüneteket. A rossz PR oka szerinte a korabeli paradicsomok méretében keresendő: a kis gyümölcs hasonlított a mérgező nadragulyára, emiatt ódzkodtak tőle.
Paradicsomhernyó és konzervdoboz
A paradicsomtól való általános félelem egészen az 1800-as évekig fennmaradt – ekkor azonban már egy másik hiedelem táplálta az ellenérzéseket. A paradicsomültetvények jelentős részét ellepte az utóbb paradicsomhernyónak elnevezett zöld hernyó és úgy tartották, már a rovar puszta érintése halált okozhat. Természetesen később ez is alaptalannak bizonyult.
A 19. század végére az emberiségnek sikerült mindezeket leküzdenie és a paradicsom végre megkezdhette hódító útját. Egyre több recept jelent meg helyi újságokban és folyóiratokban és számos helyen megindult a növény nemesítése.
Az igazi áttörés 1897-ben következett be, amikor Joseph A. Campbell felismerte, hogy a paradicsom kiválóan alkalmas tartósításra. Kísérletei eredményeként megszületett a sűrített paradicsomleves, amely nemcsak az amerikai otthonokban vált alapélelmiszerré, de világszerte népszerűvé tette a növényt.
A paradicsom Európában, azon belül hazánkban is rendkívül népszerű alapanyagnak számít, 2020-ban átlagosan minden magyar 6,5 kilogrammot fogyasztott belőle.
