A 80-as években sok fogyott itthon belőle, ma csak az ínyencek eszik, mi az?
június 05., 2023 – Falatok – Geri Ádám
Egykor teljesen megszokott volt a magyar asztalokon ez a hús, most újra fellendülőben van.
Egykor teljesen megszokott volt a magyar asztalokon ez a hús, most újra fellendülőben van.
Szabó Zsolt, a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetség Nagytestű Alakgalambtenyésztő szakosztályának elnöke nyilatkozott az Agrárszektornak a galambszektor jelenlegi helyzetéről. Mint fogalmazott, a hazai galambfogyasztás fellendülést mutat, de még így is jelentősen elmarad a nyolcvanas évekbelitől.
A hazai termelés ma 25 tonna alatt van, ma szinte csak a luxuséttermekben ehető galambhús. Marginálissá vált az ágazat, jóllehet a nyolcvanas években évente mintegy 2 millió darabot vágtak Magyarországon. Az így megtermelt, hozzávetőleg 700 tonnányi vágott galamb pedig jelentős részben exportra került, ami devizabevételt jelentett a gazdaságnak. Jelenleg Franciaország számít Európa legnagyobb húsgalamb-termelőjének. Ott a vágás meghaladja az évi 10 millió darabot, amely mintegy 4 ezer tonnányi termelést jelent.
Nem olcsó a galambhús
A szakember az Agrárszektornak elmondta, hogy a galambok már 28 napos korukban vágóérettek, 75-80 dekagrammosak, megtisztítva pedig 60 dekásak. Hazánkban a Sparban és a METRO-ban lehet galambhúst kapni. Egy csomagban három galamb található és 7500 forintba kerül - tehát nagyjából 2500 forint/darabárra lehet számítania a vevőknek. Háztól azonban lehet olcsóbban is vásárolni. Mint Szabó Zsolt fogalmazott, ebben az esetben a szoktatás a lényeg, nem a nyerészkedés.
Nem a háború és a válság a fő gond
A háború és az energiaválság tulajdonképpen semmiben sem érintette az ágazatot, az aszály azonban annál inkább. A takarmányárak megtriplázódtak, ami nem meglepő módon minden termelőt nagyon megviselt.
Lenne igény az exportra
A 80-as évek óta teljesen leépült a galambágazat Magyarországon. Éppen ezért 2018 óta az Agrárminisztérium is próbálja fellendíteni ezt a szektort. Mint megtudtuk, Franciaországban és Olaszországban lenne igény a magyar galambhúsra. Addig azonban, amíg nincsen itthon vágóhíd, ezeket az igényeket nem lehet kielégíteni. A magyar, drágább éttermeket viszont ki tudja szolgálni a piac. Ami pedig a vágóhidat illeti, már a végső stádiumban van az építése, így Magyarországon hamarosan üzemelhet az első olyan vágóhíd, ahol galambokat is vágnak.
A galambhús tényleg jobb, mint a csirke?
A Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetség Nagytestű Alakgalambtenyésztő szakosztályának elnöke szerint nagyon fontos lenne, hogy ne csak a „tápos csirkét” fogyasszuk állandó jelleggel. Mint fogalmazott, a galambtelepeken nincsenek antibiotikumok, sokkal egészségesebb termékeket állítanak elő.
