A klímaváltozás és a kedvezőtlen gazdasági körülmények is betesznek a magyarországi termesztésének, így egyre kevesebben foglalkoznak vele hazánkban.

Romlott a magyar fűszerpaprika-termelők helyzete az elmúlt években. A korábbi 15-20 ezer helyett manapság körülbelül 1500 hektáron foglalkoznak a növénnyel. A fajszi Szabadi Árpád és az apja még gazdálkodnak vele. Ők a fűszerpaprika-termesztés visszaesését leginkább a klímaváltozással, a termelési költségek növekedésével, a munkaerőhiánnyal, illetve a piaci pozíciók romlásával magyarázzák.

„Pár évvel ezelőtt 104 hektár volt termőterület, jelenleg 64 hektáron folyik a termelés. Ez jelentős visszalépés, de úgy alakultak a körülmények, hogy kénytelenek voltunk szűkíteni. Ekkora terület jelentős kézimunkaigényt jelent. Ha csak a kapásokra gondolunk, ma már nehezebb munkásembert találni, mint régen. Hála Istennek, egyre jobbak a fajták, szebb és nagyobb mennyiségű termést tudnak adni az új hibridek. Így a kevesebb tényleg több, a kisebb területen ugyanannyit termelhetünk, mint tavaly a 75 hektáron” – idézi a haszon.hu Szabadi Árpádot az Agroinformra hivatkozva.

Hozzátette, ők a Kalocsai 622-es és a Szegedi 80-as fűszerpaprikákat preferálják, melyek nem túl ellenállók a betegségekkel szemben, viszont kiválóak a szín- és zamatanyagaik. Egyébként összesen 15 fajtával dolgoznak, köztük néhány csípőssel is, például a Hetényi parázzsal.

„Sajnos, a klímaváltozás minket is sújt. A régi, jó, hagyományos magyar fajtákat már csak 12 hektáron termeljük. A 622-es felálló terméseket hoz, tehát a paprikákat nem takarja a lombozat, és annyira erős a napsugárzás, hogy megperzseli, megégeti a végüket, amiket ezért el kell dobni. Nagyon nehéz megvédeni, rengeteg plusz költséggel jár. Továbbá előfordul néha jégverés is” – tette hozzá Szabadi Árpád.

A fűszerpaprika és a forintok

Elmondta, a kiváló magyar hibrid fűszerpaprika magjai rendkívül drágák, így nehéz nyereségesen termelni. A hagyományos fajták szemenként 20-30 fillérbe kerülnek, de például az F1-esek magjai 8-16 forintba.

„A másik, ami nyom minket, az áfakör. A 27 százalékos mérték nagyon nagy, azt gondolom, ha magyar ember állít elő magyar terméket, akkor ebben az esetben jelentősen csökkenteni kellene az áfá-t (5 százalékra), ezzel mindkét oldallal, termelővel és vevővel egyaránt jót tenne a kormányzat. A harmadik nagy gondunk a kínai paprika, amit sajnos, a profitmaximalizálás miatt a magyar áruval szemben előnyben részesítenek némely feldolgozók. De nem ugyanaz a minőség, az íze elmarad a miénktől, a színét pedig hamar elveszíti. (…) De nemcsak a kínai, hanem a dél-amerikai paprika is jön be bálákban. (…) Őrlés után kevernek hozzá egy kis magyart és máris ráírhatják, hogy hazai” – panaszolta a termelő.

Címlapfotó: Merve Sehirli Nasir / Unsplash