Ha ügyesek vagyunk, a fokhagyma és a bor párosa dimenziókapukat nyit meg a gasztronómia univerzumában.
Ha ügyesek vagyunk, a fokhagyma és a bor párosa dimenziókapukat nyit meg a gasztronómia univerzumában.
Elsőre bizarrnak hangozhat a címben már felvillantott bor-fokhagyma párosítás, pedig tényleg a két teljesen eltérő „személyiség” kiválóan működik együtt. Amikor felvágjuk a fokhagymát, egy kéntartalmú vegyület szabadul fel, ennek köszönhető a jellegzetes, csípős íz. Ehhez jön, hogy a magasabb savtartalommal rendelkező fehérborok pedig ugyanúgy befolyásolják a fokhagyma ízét, ahogy azt a citrusfélék teszik a salátaöntetekkel. A legjobb hatással a tokaji száraz furmintok bírnak, ezek ásványos (sós) és citrusos ízjegyeikkel remekül kiegészítik a fokhagymát.
Aki jobban elmélyedne a témában, annak a wineenthusiast cikkét érdemes elolvasnia. Ebben részletesen leírják, a különböző típusú (csípős, umamis, édes) fokhagymás ételekhez melyik bor illik a legjobban.
Legérdekesebb talán a csípős vonal. Mert már a fokhagymában nem található az erős paprika kapszaicin nevű hatóanyaga, egyértelműen van egy erős érzet, ha egy gerezdbe harapunk. Ehhez a fűszerességhez – így a cikk – kiválóan passzolnak például a szintén fűszeres syrah borok.
A nyersen még csípős fokhagyma sütés hatására krémesen édessé alakul. A spanyol Oloroso Sherry száraz erősített bor gazdag textúrájával és intenzíven diós, oxidált ízvilágával tökéletesen kerek élményt ad a sült fokhagymával készült fogásokkal.
Végezetül a fekete fokhagyma mély, sósabb, földesebb umami ízvilága a kevésbé tanninos vörösborokban találja meg tökéletes párját. (A fekete fokhagyma úgy készül, hogy 15-90 napig párás 60-90 Celsius fokos környezetben dunsztoljuk a zöldséget.) Egy villányi portugieser, egy szekszárdi kadarka, vagy egy friss fiatal kékfrankossal mindenképpen érdemes kipróbálni. Az élmény garantáltan felejthetetlen lesz!
